| 2025. okt. 16. - 1. emeleti aula | |
| 11:00 - 12:30 | Regisztráció |
| 2025. okt. 16. - 1. emeleti előadó | |
| 12:30 - 12:35 | Megnyitó |
| 12:35 - 13:05 | Orbán Aladár - Tárczy-Hornoch Antal pályája személyes emlékeim tükrében Szerző(k): Orbán Aladár Kivonat |
| 13:05 - 13:30 | Kovács István János - Köszöntő Szerző(k): Kovács István János Kivonat |
| 13:30 - 13:45 | Kávészünet |
| GNSS fejlesztések és alkalmazások | |
| 13:45 - 14:00 | Rózsa Szabolcs - GNSS alapú távérzékelési eljárások a földtudományok szolgálatában Szerző(k): Turák Bence, Khaldi Abir, Ambrus Bence A műholdas helymeghatározó rendszerek ma már a geodéziai mérések alapvetői eszközei. A mindennapjainkban GNSS vevőinkkel az időjárástól és a látási viszonyoktól függetlenül centiméteres vagy akár milliméteres pontossággal határozhatjuk meg a mérendő pontok helyzetét. A GNSS mérésekből a helymeghatározáson túl azonban számos új információ nyerhető a környezetünkről. Cikkünkben bemutatjuk a geodéziai és az alacsony költségigényű permanens állomások felhasználásával végzett légköri távérzékelési feldolgozórendszereinket és eredményeinket, amelyekkel az ionoszféra és a troposzféra állapotát monitorozzuk. Előadásunkban emellett kitekintünk a talajnedvesség, valamint a vízkészletek meghatározásának lehetőségeire is. |
| 14:00 - 14:15 | Busics György - Transzformációs vizsgálatok Budapest területén a geodéziai hálózatok közös pontjai között A budapesti Citadella területén elpusztult OGPSH pont pótlása során több, a korábbi vonatkoztatási rendszerekben ismert alappont ETRS koordinátáit határoztuk meg Budapesten. Felhasználva más adatforrásokat is, lehetőségünk nyílott arra, hogy megvizsgáljuk a fővárosban hosszú ideig alkalmazott 1936. évi centrális hálózat, az 1970-es években kiépített EOVA és az országos GPS hálózat azonos alappontjainak illeszkedését. Transzformációs paramétereket határoztunk meg a centrális rendszer (budapesti önálló hálózat) és az ETRS89 rendszer között, amire eddig nem volt lehetőség. |
| 14:15 - 14:30 | Kenyeres Ambrus - A magasságmeghatározás technológiai megújítása műholdas eljárásokkal Szerző(k): Magyar Bálint, Horváth Roland, Tóth Sándor A GNSS és InSAR technológiák egymást kiegészítő tulajdonságai, képességei kiváló lehetőséget biztosítanak a magasságmeghatározás hálózati infrastruktúrájának és gyakorlati eszközrendszerének modernizációjára. A KGO-ban működtetett GNSSnet.hu hálózat/szolgáltatás, annak IMMA (Integrált Műholdas Magassági Alapponthálózat) hálózattá alakítása valamint az InSAR.Hungary szolgáltatás alapozza meg a hagyományos szintezés megújítását. Az IMMA hálózat kiépítése 2026-ban lezárul és a KGO teljes műholdas arzenáljára alapuló megoldás ezt követően a gyakorlat rendelkezésére fog állni. Az előadás az infrastruktúra és technológiafejlesztés aktuális állapotát mutatja be. |
| 14:30 - 14:45 | Turák Bence - GNSS-variometria alkalmazása hosszú távú szerkezetmonitoring során Szerző(k): Turák Bence, Rózsa Szabolcs A szeizmológiai alkalmazásokban már elterjedt a GNSS-észlelések variometrikus feldolgozása. A módszer előnye, hogy a GNSS-vevők észlelései önállóan, bázis és más GNSS-hálózat nélkül feldolgozhatók, akár valós időben is. A kutatás célja a GNSS-variometria alkalmazhatóságának vizsgálata a Nemzeti Összetartozás Hídján, valós környezetben. A hídszerkezetre telepített GNSS-vevők észleléseiből feldolgozott idősorok segítségével a szerkezet dinamikus válaszát elemeztük közlekedési terhelések és környezeti hatások esetén. Az eredményeket más mérési technikákkal vetettük össze. Az előzetes tapasztalatok igazolják, hogy a GNSS-variometria hatékony eszköz lehet a mérnöki szerkezetek valós idejű monitoringjában. |
| 14:45 - 15:00 | Vitafórum |
| Nehézségi erőtér és geodinamika | |
| 15:00 - 15:15 | Völgyesi Lajos - Új gravitációs kutatómódszer lehetősége Szerző(k): Völgyesi Lajos, Tóth Gyula Előadásunkban röviden bemutatjuk a QDaedalus-rendszer működését, és felhívjuk a figyelmet a módszer geofizikai alkalmazási lehetőségére. A demostráció céljából egy 4 km hosszúságú szelvény mentén asztrogeodéziai méréseket végeztünk, amelyekből meghatároztuk a függővonal-elhajlás értékeket és a geoidmagasságokat. A mérési eredményeinket összehasonlítottuk a GGMplus modellel számított normálértékekkel. A mért és a számított értékek különbsége a felszín alatt eltakart sűrűséganomáliákat tükrözi. |
| 15:15 - 15:30 | Pongrácz Dániel - Vertikális gradiensek hatása a Faye-anomáliákra A gravitációs anomáliákat általában a geoidra vonatkoztatjuk, amihez méréseinket különböző redukciókkal kell ellátni, amelyek közé tartozik a szabadlevegő- redukció. Ehhez a vertikális gradiens értékére van szükségünk, amit általában annak normál értkével helyettesítünk. A vertikális gradiensekről kevés mérési adat áll rendelkezésre, ezek hiányában ennek értékét a nehézségi erőtér modellezésével állíthatjuk elő. Egy gömbi radiális bázisfüggvényekkel létrehozott modell alapján a nehézségi erőtérre vonatkozóan bármilyen mennyiség modellezhető, többek között a vertikális gradiens is. Egy ilyen modell segítségével a vertikális gradiensek magyarországi eloszlását határoztam meg, majd ezeket felhasználtam geoidi nehézségi rendellenességek meghatározásához. |
| 15:30 - 15:45 | Benedek Judit - 3D topográfiai modellek optimalizálása gravitációs vizsgálathoz: a Balmuccia peridotit modellezése Szerző(k): Papp Gábor, Barbély Enikő, Matteo Scarponi, Hetényi György A Balmuccia peridotit intrúzió környezetének 328 km x 328 km horizontális kiterjedésű, 40 m felbontású topográfiai modellje ~134 millió elemi poliéderből áll. Optimális elemszámú modell generálása változó horizontális kiterjedésű poliéder elemekkel megoldható. Az optimalizálás kritériuma, hogy a poliéder topográfiai felszínt leíró lapja és az erre eső magassági pontok közötti eltérés egy előre megadott küszöbérték alatt legyen. 40 m küszöbérték mellett két nagyságrenddel csökkenthető az elemek száma, így a számítási idő is. A poliéder térfogatelem alkalmas a peridotit test felszín alatti alakjának iteratív modellezésére, hogy megvizsgálhassuk, milyen irányú inklináció esetén mutat legnagyobb egyezést a szimulált és mért gravitációs hatás a tervezett mélyfúrási pontok kijelölését segítendő. |
| 15:45 - 16:00 | Vitafórum |
| 16:00 - 16:15 | Kávészünet |
| 16:15 - 16:30 | Porkoláb Kristóf - Az alsó kéreg gyengülésének hatása a nagy skálájú tektonikára: esettanulmány a Pannon-medencéből Szerző(k): Porkoláb Kristóf, Török Kálmán, Spránitz Tamás, Kovács István, Békési Eszter, Berkesi Márta A kontinentális alsó kéreg reológiájának pontos reprezentálása kritikus fontosságú a lemeztektonikai folyamatok modellezéséhez és megértéséhez. Az alsó kéreg modellezése anyagi paraméterek és egyenletek segítségével azonban kihívást jelent a korlátozott megfigyelések és a heterogén összetétel miatt. Célunk, hogy a Pannon-medence esettanulmányán keresztül áthidaljuk a helyi heterogenitások és a nagy skálájú modellek közötti szakadékot. Viszko-elasztikus numerikus modelleket fejlesztettünk, hogy bemutassuk: az erős kőzeteket átszövő, metamorf reakciókhoz kötődő gyenge zónák jelentősen csökkentik a tektonikus feszültség nagyságát. A Pannon-medence esetében ez a lokális gyengülés jelentősen hozzájárulhatott az extenziós és későbbi inverziós szerkezetfejlődés ismert mintázataihoz. |
| 16:30 - 16:45 | Barbély Enikő - A Mura-Mürz-törésvonal megfigyelésére telepített nagy felbontású Lippmann-féle dőlésmérő hálózat működésének vizsgálata Szerző(k): Benedek Judit, Nikolaus Horn, Bruno Meurers, Roman Leonhardt, Papp Gábor A Lippmann-féle nanoradián felbontású dőlésmérő hálózat a Mura-Mürz törésvonal közelében bekövetkező szeizmo-tektonikai események megfigyelésére jött létre. Habár a dőlésmérők az alacsony frekvenciás deformációk, hosszú periódusú jelek rögzítésére használatosak, kiderült, hogy számos közeli és távoli szeizmikus esemény hullámformáit is képesek rögzíteni. A közeli események alatt megfigyelt dőlés hullámformák szinkronitása és konzisztenciája lehetőséget adott arra, hogy a szeizmológiai adatoktól független epicentrum becsléssel következtetéseket lehessen levonni a hálózat megfelelő működésére. Az előadás a különböző epicentrum meghatározási módszerekre, a kapott eredmények bemutatására és értékelésére irányul. |
| 16:45 - 17:00 | Szondy György - Izolált dőlésmérő hőmérsékletének nyomásfüggése a Jánossy földalatti laboratóriumban Közismerten a méréseket befolyásolja a hőmérsékletváltozás. Ilyen szempontból a barlangok és földalatti laboratóriumok stabil hőmérséklete ideális a nagypontosságú mérésekhez. Az emberi zavarok (laborlátogatás) hatásának kiszűrésére hőszigetelő burkolatot szanálnak. Azt tapasztaltuk, hogy az elszigetelt dőlésmérő hőmérséklete erősen, és többféle módon is függ a nyomásváltozásától. A Jánossy földalatti laboratóriumban egy izolált Lippmann dőlésmérő esetén egy 60 napos periódus alapján elemeztem a műszerhőmérséklet nyomásfüggésének mechanizmusát és meghatároztam az összefüggés paramétereit. Az mechanizmus és a paraméterbecslés más esetekben is használható, segítve a környezeti zavarok kompenzálását és a pontosság növelését. |
| 17:00 - 17:15 | Papp Gábor - Környezeti- és egyéb tranziens hatások vizsgálata és korrekciója kőzetdőlés idősorokon: példák a Mura-Mürz szeizmo-tektonikus megfigyelő hálózat mérési eredményeiből Szerző(k): Barbély Enikő, Benedek Judit A nanoradián érzékenységű obszervatóriumi kőzetdőlés-, általánosabban kőzetdeformáció-mérések mind a lokális, mind a globális geodinamikai folyamatokat, de természetesen az egyéb, környezeti hatásokkal összefüggő tranziens jeleket is nagy felbontóképességgel, szuperponálva képezik le. Egy-egy konkrét jelenség vizsgálata megköveteli, hogy a jelenség szempontjából „nemkívánatos” komponenseket előzetesen eltávolítsuk az adatokból. Az környezeti zavarok elsődleges okai a hőmérséklet- és légnyomásváltozások, amelyekhez kapcsolódhatnak jól azonosítható, gyors lefolyású adatváltozások, ún. „step”-ek is. Az előadás bemutatja a tranziensek manuális, vagy (fél)automatizált, egyszerű statisztikai modellekre épülő, részben saját fejlesztésű algoritmusokkal elvégezhető korrekcióit. |
| 17:15 - 17:30 | Vitafórum |
| Poszter | |
| 18:00 - 19:00 | Gribovszki Katalin - Hosszútávú szeizmikus veszélyeztetettségre vonatkozó határértékek megállapítása egy sértetlen, de sérülékeny állócseppkő részletes vizsgálata alapján a Domica-barlang Ördöglik (Szlovákia) részének környezetére vonatkozólag Szerző(k): Mónus P., Ch.-Ch. Shen, D. Pinti, B Ghaleb, Prácser E., M. Lednická, Czirok L., Jerg Z., Bazsó T., Brolly G., Szalai S. A jelenleg rendelkezésre álló szeizmikus veszélyeztetettségi térképek ellenőrzéséhez hosszútávú információkat szolgáltató független megfigyelésekre van szükség. Ilyen hosszútávú információkat szolgáltató független megfigyelésnek minősül a sérülékeny cseppkövek tanulmányozás is, mivel azok túlélték – életkoruktól függően – a több ezer év alatt bekövetkezett összes földrengést. A Domica-barlang (Szlovákia) Ördöglik részén található sértetlen, de sérülékeny állócseppkő (IVSTM) részletes vizsgálata megtörtént. Ez az IVSTM alkalmas a prehistorikus földrengések által generált vízszintes talajgyorsulás (HGA) felső határának becslésére. Ez a kutatás a Baradla- és Domica-barlangrendszerben (Északkelet-Magyarország, Délkelet-Szlovákia) végzett korábbi IVSTM-vizsgálataink folytatása. |
| 18:00 - 19:00 | Krausz Nikol - Vízellátásbiztonsági vizsgálat kizárásérzékenységi elemzéssel Szerző(k): Dr Kugler Zsófia, Dr. Potó Vivien A biztonságos víziközmű szolgáltatás a fejlett társadalmunk alapja, ezen belül az egészséges ivóvízellátás létünk feltétele. A kutatási projekt célja, hogy az üzemeltetőknek, önkormányzati, állami szerveknek víziközmű fejlesztési terveikhez a hagyományos eljárások mellé új, innovatív döntéstámogató rendszert, módszertant fejlesszünk ki. Egy olyan módszert biztosítsunk, amellyel a vízellátó hálózatokon előforduló meghibásodások hatásait előzetesen felmérhessék, ezzel is támogatva a szolgáltatókat és a tulajdonosokat, hogy a felújítási munkák prioritásait költséghatékonyan tudják meghatározni. A érzékenységi mérőszám megmutatja, melyek azok a vezetékszakaszok, melyek karbantartása, felújítása prioritást kell, hogy élvezzen. |
| 18:00 - 19:00 | Brolly Gábor Béla - Erdőterületen létesített vadkerítések térképezésének lehetősége UAV LiDAR adatokból A vadkerítések térképezésének lehetőségét egy 100 méteres repülési magasságból készített UAV LiDAR felvétel adatain vizsgáltuk. A kerítések LiDAR adatokból történő detektálására automatikus eljárást fejlesztettünk ki, ami vonalas alakzatokat azonosít képfeldolgozási eljárásokkal. Megállapítható, hogy a kerítésről visszavert pontok száma erősen ingadozik: Bizonyos szakaszokon egyáltalán nincsenek pontmérések, míg máshol a kerítések nyomvonala folytonos. A folytonos, és rövid adathiányokkal szaggatott kerítésszakaszok az automatikus eljárással sikeresen kimutathatók. A kerítés alsó és középső magasságából csak elvétve vannak LiDAR pontmérések, így a kerítés állapotát, például szakadást vagy felgyűrést nem lehetett megállapítani. |
| 18:00 - 19:00 | Földváry Lóránt - A biomassza hatása az Amazonas-medencében a GRACE/GRACE-FO tömegváltozás becslésekre Az Amazonas-medence központi szerepet játszik a globális szén- és vízkörforgás szabályozásában, azonban a biomassza változásai és a víztárolás közötti kapcsolat nem ismert kellően. Jelen kutatásban a havi GRACE és GRACE-FO tömeganomália idősorokat a biomassza időbeli változásával hasonlítjuk össze. Lineáris trendelemzés alapján azt tapasztaltuk, hogy a biomassza a megfigyelt vízháztartás-változások mintegy 10–20%-át teszi ki. A területi mintázatokból látható, hogy két jelenség eredendően eltérő eloszlású: a tömeganomália változását elsősorban a nagyméretű hidrológiai folyamatok szabályozzák, míg a biomassza változásai lokalizáltak. Ennek ellenére, az evapotranspiráció és a vízháztartás visszacsatolásai révén a biomassza mégis medence-szintű hatást gyakorol a tömeganomália becslésre. |
| 18:00 - 19:00 | Kertész Péter - DJI Mavic 3M multispektrális drón képeinek pontosság-vizsgálata Szerző(k): Kertész Péter, Dr. Király Géza A Soproni Egyetem 2023-ban TKP BorderEye (TKP2021-NVA-13) projekt keretében többek között 2 db, multispektrális felvételek készítésére alkalmas DJI Mavic 3M drónt szerzett be. Ezek az eszközök RTK-képes GNSS rendszerrel rendelkeznek, amelyek biztosítják a nagypontosságú helymeghatározást a felvételek készítése során. Ezen eszközöket széles körben használjuk kutatásaink során, így nagyon fontos, hogy tudjuk, illesztőpontok nélkül milyen pontosság érhető el. Vizsgálatunkban összehasonlítjuk az egyes felvételek és a belőlük készült ortofotó-mozaikok pontosságát. Eredményeink alapján megállapítható, hogy még erdővel fedett, nagy kiterjedésű területen is 20 cm-nél jobb pontosság érhető el. Az illesztőpontok használatával a pontosság elérte a 3 cm-t. |
| 18:00-19:00 | Juhász Ádám Tibor - Földmegfigyelési célú műholdas pályaszimulátor fejlesztése Szerző(k): Földváry Lóránt Egy műhold pillanatnyi pályaadatai alatt egy pozíció 6 paraméterét értjük (hely- és sebesség-vektorának 3-3 komponense). Egy időpontra vonatkozó pozícióból kiindulva a nehézségi erőtér ismeretében a soron következő pályaadatok numerikus integrálással meghatáorzhatók. Mivel a pályaintegrálás feladata alkalmazástól függően különböző geodéziai pontossági és időbeni felbontási igényt jelent, egy olyan szoftvert fejlesztettem, amely a különböző pontossági igényeknek megfelelően egyszerűbb vagy összetettebb numerikus integrálási módszerrel végzi a pálya meghatározását, egyben lehetőséget nyújt a nehézségi erőtér különböző részletességű számbavételére. A pályaszimulátorból egy online használható alkalmazást is készítettem, szabad felhasználási céllal. |
| 2025. okt. 16. - előkert, HUN-REN FI | |
| 17:30 - 18:00 | Tárczy-Hornoch Antal akadémikus mellszobrának megkoszorúzása |
| 2025. okt. 16. - földszinti előadó | |
| 19:00 - 22:00 | Állófogadás a FI-ben |
| 2025. okt. 17. - 1. emeleti előadó | |
| Gyakorlati alkalmazások | |
| 08:30 - 08:45 | Földváry Lóránt - A geodézia szerepe autonóm terepi jármű útvonaltervezésében Szerző(k): Hrutka Bence Péter, Ács Ágnes, Égető Csaba, Takács Bence, Földváry Lóránt, Rózsa Szabolcs Autonom járművek valós idejű irányítása egyrészt technológiai kihívás a megfelelő szenzorrendszer kialakítása, másrészt informatikai kihívás a valós idejű észlelések feldolgozása és a döntési folyamat automatizálása szempontjából. A Kooperatív Techonológiák Nemzeti Labor keretein belül autonóm eszközök navigációjával kapcsolatos vizsgálatokat végzünk. Jelen előadásban a térképezés és terepjárhatóság témának eddigi főbb eredményeit mutatjuk be: - az autonóm jármű tesztek számára két tesztterületet (ZalaZONE, Gödöllő) alakítottunk ki, ezek felmérését elvégeztük drón fotogrammetriával, ebből 3D pontfelhőt kaptunk; - a terepjárhatóság modellezésére algoritmust fejlesztettünk, amellyel a terepi attribútumokból levezetett költségtérkép alapján határozzuk meg az optimális útvonalat. |
| 08:45 - 09:00 | Balázs László - Szűk szögtartományú tomográfiai inverzió speciális problémái A földtudományok területén végzett tomográfiai rekonstrukció gyakran egyoldalú, viszonylag szűk leképezési szögtartományú mérések eredményeire támaszkodik. A tomográfiai feladat amúgy is a matematika rosszul kitűzött feladatai közé tartozik, amelyet a leképezés említett módja tovább nehezít, megnövelve a leképezést meghatározó mátrixok (Fisher-mátrix) effektív kernelének dimenzióját. Az előadásban az erre vonatkozó regularizáció hatását vizsgáljuk, kitérve a tomográfiát terhelő artifaktok és torzítás kérdéseire is. |
| 09:00 - 09:15 | Rubóczki Tibor - A 3D magnetotellurikus inverzió alkalmazása Szerző(k): Rubóczki Tibor A magnetotellurikus (MT) adatrendszerek napjainkban legszélesebb körben elterjedt feldolgozási technikája a 3D MT inverzió, jelen előadás ennek alkalmazásába enged betekintést terepi MT kutatásokból származó adatrendszerek vizsgálatán keresztül. Kezdve az MT adatrendszerek néhány, az adatfeldolgozás szempontjából releváns jellemzőjével, majd vázlatosan bemutatva a 3D MT inverziós eljárások menetét. Ezenfelül kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy az eredményül kapott felszín alatti 3D fajlagos ellenállás eloszlások értelmezése során mire érdemes odafigyelni. |
| 09:15 - 09:30 | Magyar Bálint - InSAR.Hungary: Magyarország műholdradar alapú mozgásvizsgálati rendszerének interaktív bemutatása A KGO szakmai portfoliójában meghatározóak a mozgásvizsgálati célú K+F feladatok; ennek egy hatékony eszköze a műholdradar interferometria (InSAR), mely kitűnő tér- és időbeli felbontásban teszi lehetővé a nagyléptékű mozgásvizsgálati kutatások elvégzését. Az előadás során bemutatásra kerül a KGO-ban fejlesztett InSAR alapú országos mozgásvizsgálati rendszer (InSAR.Hungary), mely egész Magyarország területére nyújt átfogó, többéves deformációs interaktív adatbázist. Az érdeklődők számos példán keresztül bepillantást nyerhetnek a technológia széles körű alkalmazhatóságába, valamint megismerkedhetnek az INSAR.Hungary különböző eredménytermékeivel is. |
| 09:30 - 09:45 | Vitafórum |
| 09:45 - 10:00 | Kávészünet |
| Geomatematika | |
| 10:00 - 10:15 | Molnár Gábor Péter - A rejtőzködő topocentrikus kvázi-Descartes koordináta rendszer Szerző(k): Molnár Gábor, ÓE GEO A közvetlen környezetünket Descartes-féle koordinátarendszerként értelmezzük. A mérőműszereinkkel mért távolságokat és szögeket derékszögű koordinátákká transzformáljuk, azonban ezek a koordináták nem illeszkednek tökéletesen a világunkhoz. Ezt kétféle korrekcióval kezeljük: A trigonometriailag meghatározott magasságokat földgörbület (és refrakció) korrekcióval látjuk el, a különböző magasságokban mért vízszintes távolságokat pedig az alapfelületre redukáljuk. Az előadás üzenete az, hogy elvégezve ezeket a korrekciókat, többé már nem egy valódi derékszögű koordinátarendszerben vagyunk, hanem egy kvázi-Descartes koordinátarendszerben amit földi lézerszkenneres pontfelhők feldolgozásánál fellépő ellentmondás feloldására használhatunk fel. |
| 10:15 - 10:30 | Csontos András Attila - A talajnedvességtől a felszín alatti áramokig: a földmágneses obszervatóriumi bázisértékek korrekciója mély-tanulást végző modellel Szerző(k): Csontos András Attila, Szabados László, Csontos András A méréseket befolyásló környezeti hatások jól ismertek a földmágneses obszervatóriumi gyakorlatban. A Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban több környezeti paramétert folyamatosan monitorozunk. A rendelkezésre álló adatbázis kiváló lehetőséget kínál a variométerek által mért idősorok korrigálására. A terület üledékes képződményei instabil mágneses szuszceptibilitást mutatnak, amelyet a talajnedvesség modulál.Célunk valós idejű adatkorrekció végzése.Vizsgált kérdéseink: • Milyen eredményt hozna egy mély-tanulást végző modell alkalmazása az előrejelzésben? • Javíthatja-e a korrekciós modellt további környezeti paraméterek bevonása? • Hosszabb idősor alkalmazásával pontosabb előrejelzés adható? • Mi a geofizikai értelmezése a regressziós modell által generált hőtérképeknek? |
| 10:30 - 10:45 | Jánosi Dániel - Párhuzamos geodinamók: a földmágneses tér polaritásváltásainak újfajta statisztikai jellemzése egyszerű rendszerben Szerző(k): Herein Mátyás, Kuslits Lukács A Rikitake-dinamó a földi mágneses tér polaritásváltásainak klasszikus, egyszerű kaotikus modellje. Az előadásban egy ún. nem-autonóm kiterjesztést mutatunk be, amelyben a csatolási paraméter időben növekszik, modellezve a geodinamó beindulását, mely főként a fiatal Föld esetében lehetett releváns. A nem-autonóm dinamika miatt az átfordulások időbeli statisztikája függ a kezdőfeltételtől. Ennek következtében jó leírást nem az időbeli, hanem adott időpontban sok különböző szimuláció állapota felett értelmezett, ún. sokasági statisztika ad, mely így időfüggővé válik. Így időben változó CDF-ekkel adhatjuk meg a földmágneses kronok hosszainak valószínűségeit. A csatolás erősödésével alacsony valószínűséggel hosszabb kronok is megengedetté válnak, összhangban paleomágneses megfigyelésekkel. |
| 10:45 - 11:00 | Bozsó István - Gépi tanulási módszerek és nagy nyelvi modellek a tudományban Szerző(k): Horváth András, Kuslits Lukács A HUN-REN AI nagyköveti programja 2024 szeptemberében indult el, melynek keretén belül minden HUN-REN kutatóközpontban vagy kutatóintézetben egy vagy több mesterséges intelligencia (artificial intelligence) AI nagykövet lett kinevezve. A nagykövetek feladata a kutató közösség tájékoztatása a legfrissebb AI eszközök elérhetőségéről és azok legjobb használatáról, a HUN-REN-en belüli AI szolgáltatások fejlesztésének folyamatáról, továbbá a kutatóhálozaton belüli jó-gyakorlatok gyűjtése és megosztása. Előadásomban a nagyköveti munkám során gyűjtött tapasztalatokat szeretném megosztani a kutatóközösséggel. Bemutatom hogyan lehet mesterséges intelligenciát etikusan és hatékonyan alkalmazni a tudományon belül, továbbá néhány, MI-vel kapcsolatos, tévhitet is szeretnék megvilágítani. |
| 11:00 - 11:15 | Vitafórum |
| Fotogrammetria, távérzékelés és térinformatika | |
| 11:15 - 11:30 | Kugler Zsófia - Passzív mikrohullámú radiometria hidrológiai megfigyelésekben Passzív mikrohullámú (PM) műholdas radiometria szárazföldek felett általában talajnedvesség mérésekre szolgál. A megfigyelések nem hétköznapi alkalmazása a folyóvíz lefolyás becslése. Ennek alapja, hogy bizonyos folyószakaszok mentén, a folyóvizek szétterülése korrelál a lefolyás mértékével. Ezen összefüggés alapján, a vízszétterülés mértékével becsülhető egy folyó vízjárása. A módszer alkalmazása hasznos, hiánypótló lehet olyan területeken, ahol helyszíni mérés nincs vagy nem folyamatos. Jelen tanulmányukban összehasonlítottuk a PM adatsort, optikai távérzékeléssel kapott vízszétterülési értékekekkel. Az összehasonlítás nagyfokú egyezést mutatott a két műholdas mérési eljárások között. |
| 11:30 - 11:45 | Király Géza - Drónok a kutatásban és az oktatásban A Soproni Egyetemen (valamint jogelődjein) több, mint tíz éve foglalkozunk pilóta nélküli légijárművekkel, hétköznapi nevükön drónokkal, mint olyan távérzékelési és fotogrammetriai hordozóeszközökkel, amelyek folyamatos és rohamos fejlődésük következtében számtalan új lehetőséget biztosítanak a távérzékelési és fotogrammetriai felmérések során. Az előadás keretében bemutatásra kerül az Intézetünkben megtett első lépésektől kezdve az operatív felméréseken át a legújabban elérhető szenzorok alkalmazásáig bezárólag az az egyre szélesedő paletta, amely mentén ezeket az eszközöket a kutatásainkban használjuk. A kutatások mellett az oktatásba is egyre jobban bevonjuk ezeket az eszközöket, biztosítva ezáltal a hallgatók számára is a korszerű technológiákban rejlő lehetőségek megismerését. |
| 11:45 - 12:00 | Deme Livia Rozália - Új meteorkamerák a SZIGO-ban Szerző(k): Szárnya Csilla, Barta Veronika, Kis Árpád, Vinkó József 2025 júniusában 4 új meteorkamerát telepítettünk a Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumba. A kamerák a kanadai vezetésű Global Meteor Network nemzetközi hálózathoz csatlakoznak, és folyamatosan monitorozzák a Sopron környéki meteor-tevékenységet. A kameraszoftver képes a meteorok automatikus detektálására, és azok pályaszámítására is. A kamerák adatait az intézeti Digiszonda méréseivel tervezzük összevetni. Az előadásban az első eredményeket is bemutatjuk. |
| 12:00 - 12:15 | Vitafórum |
| 12:15 - 13:45 | Ebéd |
| 13:45 - 14:00 | Juhász Attila - Aknadetektálás pontfelhőből Szerző(k): Hrutka Bence Péter, Horváth Viktor Győző A BME-n futó Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratórium projekt részeként feladatunk, hogy vizsgáljuk a különböző harctéren alkalmazott aknák detektálásának lehetőségeit lézerszkennelt pontfelhőkből. A projekt alapvető célja egy autonóm jármű fejlesztése, amely harci körülmények között is működhet. A kutatás első lépéseként irodalomkutatást és a kapcsolódó ismeretek rendszerezését hajtottuk végre, majd tesztméréseket végeztünk a rendelkezésünkre álló szkennerekkel (statikus, kézi, drón, tárgy). Megvizsgáltuk a jellegzetes objektumok azonosítására használható releváns algoritmusokat és az ebből kapott eredményeket. Ezek alapján dolgozzuk ki a későbbi "éles" terepi méréseinket, melyeket a Honvédség tűzszerészeivel fogunk kivitelezni. |
| 14:00 - 14:15 | Balogh Árpád - Régészeti célú téradatbázis kialakításának lehetőségei a Big Data korában Szerző(k): Dr. Juhász Attila A nagy és folyamatosan növekvő mennyiségű digitális adatok, a Big Data problematikája a régészetet is kihívások elé állítja. Előadásunkban a térinformatika oldaláról közelítve vizsgáljuk meg, hogy egy adatból milyen összetett folyamatok eredményeként lesz ténylegesen az emberiség múltjának kutatására alkalmas régészeti információ. Magyarországi példákra fókuszálva bemutatjuk a valódi mélységi adatintegráció megvalósítására irányuló kísérletek során felmerülő nehézségeket, és arra keressük a választ, hogy milyen minimumkövetelményeket teljesítő téradatbázis lehet alkalmas a feladat megoldására. Célunk egy olyan keretrendszer kialakítása, amely hatékony és fenntartható módon képes támogatni a régészeti kutatást az adatgyűjtéstől kezdve egészen az eredmények társadalmasításáig. |
| 14:15 - 14:30 | Mohamed Fawzy Ramadan Mahmoud - Modelling the Effects of Gasoline Station Explosion in Urban Areas using GIS Szerző(k): A. Abdurakhimov, A. Barsi, L. Földváry The effects of gasoline station explosions in cities have been modelled using a Geographic Information System (GIS) tool. Relevant factors are visualized by the tool, including the fireball's magnitude, the danger zone of a potential self-emitting combustion, the impacted zone of the gasoline spill, the zones of building damage and human injury, and more. Moreover, affected buildings are detected, and the hazard buffer visualization is connected with queries to retrieve the required statistics for the emergency services and explosion aftermath management. Positive findings arose from the study's assessment and the presentation of the risk, injury, and building damage zones. The model's capacity to assess a large dataset of petrol stations while saving time and effort is the main advantage. |
| 14:30 - 14:45 | Kökény Gergely Levente - PlanetScope felvételek idősorának elemzése a fák egészségügyi állapotváltozásának vizsgálatához Szerző(k): Kalicz Péter, Király Géza A 2022. évi aszálystresszre különböző mértékű és idejű lombvesztéssel reagáltak a bükk egyedek Tés községhatárban. Vizsgálat indult, megjelölésre kerültek a különböző reakciójú egyedek egy törzstérképen. A különböző reakciójú egyedek vizsgálata koronaméret szerint is osztályozásra kerül az egészségi állapottal összefüggésben. Az Európai űrügynökség (ESA) Planet Scope archivuma olyan időbeni és térbeni felbontású multispektrális felvételeket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a korona és egyed szintű elemzéseket, a fotoszintetikus aktivitás vizsgálatát egy NVDI idősoron keresztül. Cél az ellenállóbb egyedek és azok jellemző paramétereinek azonosítása. A pontszerű mérések a terepi mérésekkel együtt olyan referencia adatokat képezhetnek, amelyek alkalmasak a módszer térbeni kiterjesztésére. |
| 14:45 - 15:00 | Vitafórum |
| 15:00 - 15:15 | Zárszó |